Catherine Dolto[1]:

Haptonómia, a nyugodt forradalom

Frans Veldmannal kétszer találkozunk a G.R.E.N.N.[2]-ben (1980 márciusában és augusztusában), továbbá egyszer nála, néhány lélegzetelállító nap erejéig.
Nehéz beszámolni ezekről a napokról, mert a haptonómia egy külön világ. Veldman hozza létre és műveli évek óta, és csak egy bepillantást kaphattunk tőle a haptonómiás szülésfelkészítésbe, szülésbe és a szülést követő néhány hónap munkájába. Olyan volt, mintha egy óriási tájat pillanthatnák meg egy résre nyitott ablakon keresztül, de már ez önmagában erős érzelmeket váltott ki belőlünk. Ami engem illet, azt mondhatom, hogy számomra, mint a testet érintő gyakorló orvos számára, jelentős fordulat ez szakmai életemben. Amióta találkoztam Veldmannal, már nem tudok úgy érni a betegeimhez, ahogyan korábban tettem. Tovább >>

Kemoterápiával kezelt betegek haptoterápiás kezelésének értékelése

recenzió Machteld van den Berg, Adriaan Visser, Alexandra Schoolmeesters, Petra Edelman, Bart van den Borne „Evaluation of haptotherapy for patients with cancer treadted with chemotherapy at a day clinic” című cikkéről

Dr. Tihanyi Benedek

A cikk szerzői szerint a haptoterápia első tudományos vizsgálatát közölték, mikor 2006-ban megjelent e cikkük a Patient Education and Counseling folyóiratban. Kérdésükre, hogy a kemoterápiával kezelt rákos betegek hogyan értékelik a haptoterápiás támogatást, ill. milyen mentális változások figyelhetőek meg náluk, az efféle kiegészítő segítségben nem részesülő betegtársaikhoz viszonyítva, egy 90 járóbeteget, 4 kórházat és 2 haptoterapeutát bevonó vizsgálatukban keresték a választ.
Tovább >>

Haptonómia

A Haptonómia – az affektivitás tudománya – a szociális interakciókban és az érzelmi kapcsolatokban figyeli meg, tanulmányozza és fedezi fel az emberek viselkedését.
Ez a módszer teljes valójában nézi az embert.
A haptonómia rámutat arra, hogy mai túlracionalizált világunkban egyre inkább elvesztettük az egymás közötti érzelmi-megerősítő kommunikációhoz szükséges alapvető képességünket. Ezek a képességek fejletlenek maradnak, elsorvadnak, elérzéketlenednek, esetleg teljesen el is tűnnek. A haptonómia megmutatja az utat ezek fejlesztéséhez és teljes kibontakoztatásához. Tovább >>

Haptoszinézis

A haptoszinézis célja a fogyatékos vagy beteg emberek terápiás kísérése.  Arra törekszik, hogy a terapeuta és a páciens közötti kapcsolatot oly módon tegye jobbá és emberibbé, hogy a támogatott személy a saját erőforrásait a lehető legmesszemenőbben önmaga javára fordíthassa.   Nagyon fontos, hogy megértsük: nem a klasszikus értelemben vett “gyógyítás” a cél. Sokkal inkább egy olyan kísérésről van szó, amely elősegíti, hogy a személy a prognózistól és a betegség előrehaladásától függetlenül képes legyen együttélni a fogyatékosságával vagy betegségével. Segít leküzdeni a félelmeket és aggodalmakat, melyek elkerülhetetlenül együtt járnak a fogyatékosság vagy betegség által teremtett határokkal és korlátokkal. Tovább >>

„Kezünkkel hallgatózva hívjuk a magzatot” – hogyan működik a haptonómia?

Tanítja több keleti vallás és jó néhány testterápiás módszer is, hogy minden ember bázisbiztonsága a derekánál, a keresztcsont tájékán van. Ez a pont a haptonóm összekapcsolódásban kulcsfontosságú terület, ezen keresztül tudjuk meghallgatni a másikat: a másik ember tónusát, légzését vagy azt, hogyan mozdul a teste. Tovább >>

Haptonómia. Puss Máté interjúja Andrek Andreával. A beszélgetés a Kossuth Rádióban hangzott el.

Angol és német nyelvű cikkek:

Frans Veldman: Confirming Affectivity, the Dawn of Human Life. In: The International Journal of Prenatal Psychology and Medecine. Vol. 6 n° 1, 1994, pp. 11-26.

Frans Veldman: Haptonomie – Die Wissenschaft von den Grundlagen der Affektivität. In: The International Journal of Prenatal Psychology and Medecine Vol. n° 1/2 1992, pp. 87-100. Mattes Verlag, Heidelberg.

Catherine Dolto: Pre- and Postnatal haptonomic communication, Affective Security and Development. In: The International Journal of Prenatal Psychology and Medecine. Vol. 9 pp. 165-180. n°2. 1997.